AZ ÁLLÁSINTERJÚ – BABAPATIKA, 2012. JÚLIUS
Állásinterjúra megyek
„Nincsen második esélyünk az első benyomásra“
Sorozatunkban azoknak szeretnénk segíteni, akik hosszabb-rövidebb otthon töltött babázós időszak után újra munkába állnának. Ebben a részben arról lesz szó, hogy miképpen készüljünk az állásinterjúra. Nagy az izgalom az emberben, amikor behívják egy elbeszélgetésre. Aggodalom helyett azonban érdemes tudatosan készülni rá.
BESZÉLGETŐPARTNERÜNK: PAPP ESZTER, Business Coach
Érdemes a munkahelyhez, munkakörhöz illő öltözetet választani. Milyen az a hely, ahova megy, mi található róluk a neten, ismer-e valakit, aki ott dolgozik (akár második vagy harmadik szintű ismerőst, vagyis az ismerős ismerősét is érdemes megkérdezni).
Tegyük fel magunknak a kérdéseket: milyen színek illenek hozzám, mit szeretnék magamról kommunikálni, miben és hogyan érzem jól magam. Ne törje fel az új cipő a lábunkat, aludjunk előző este, és talán a legfontosabb: lélekben is legyünk jelen.
Fontos a pontos érkezés, tehát időben el kell indulni, bekalkulálva a váratlan helyzeteket is. Kedvenc mondásaim egyike, hogy „nincs második esélyünk az első benyomásra.”
Kiemelten fontos tehát a saját személyiség, azaz a személyes márka. Hihetetlen versenyelőnyhöz juttathatja a pályázót, ha „össze van rakva”.
Én magam is szívesen foglalkozom munkába visszatérő nőkkel: öröm látni, ahogy egy szakember segítségével kivirulnak az ügyfelek. Az értő figyelem és speciális coaching eszközök, feladatok segítségével az előnyös tulajdonságait felismeri, felszínre hozza, kidomborítjuk, és az erősségeire fókuszálva, önbizalmát és önbecsülését erősítve – szó szerint – felépítjük egy vonzó és erős személyiségként.
Mindamellett az is fontos, hogy az interjú során ne erőlködjünk, őrizzük meg humorunkat, játékosságunkat. Aki nagyon akar, azon az meglátszik, és ez gyakran nem előny: fordítva is elsülhet.
Tegyük fel magunknak a kérdéseket: milyen színek illenek hozzám, mit szeretnék magamról kommunikálni, miben és hogyan érzem jól magam. Ne törje fel az új cipő a lábunkat, aludjunk előző este, és talán a legfontosabb: lélekben is legyünk jelen.
Fontos a pontos érkezés, tehát időben el kell indulni, bekalkulálva a váratlan helyzeteket is. Kedvenc mondásaim egyike, hogy „nincs második esélyünk az első benyomásra.”
Kiemelten fontos tehát a saját személyiség, azaz a személyes márka. Hihetetlen versenyelőnyhöz juttathatja a pályázót, ha „össze van rakva”.
Én magam is szívesen foglalkozom munkába visszatérő nőkkel: öröm látni, ahogy egy szakember segítségével kivirulnak az ügyfelek. Az értő figyelem és speciális coaching eszközök, feladatok segítségével az előnyös tulajdonságait felismeri, felszínre hozza, kidomborítjuk, és az erősségeire fókuszálva, önbizalmát és önbecsülését erősítve – szó szerint – felépítjük egy vonzó és erős személyiségként.
Mindamellett az is fontos, hogy az interjú során ne erőlködjünk, őrizzük meg humorunkat, játékosságunkat. Aki nagyon akar, azon az meglátszik, és ez gyakran nem előny: fordítva is elsülhet.
Milyen kérdésekre számíthat a pályázó?
Bármi felmerülhet az interjú során, sok függ a pályáztató személyiségétől is. Fontos, hogy pihenten, felkészülten érkezzünk, hogy jó formánkat mutathassuk. Nem kell minden kérdésre csípőből válaszolni, álljunk meg néha gondolkodni. Meg is dicsérhetjük ilyen esetekben a kérdezőt, hogy milyen jó a kérdés, amit feltett. Ha nem vagyunk benne biztosak, hogy pontosan mire vonatkozik a kérdés, bátran kérdezzünk vissza, semmint hogy mellébeszéljünk.
Készüljünk, érdeklődjünk mi magunk is: okos kérdéseinkkel szimpátiát, tiszteletet, figyelmet vívhatunk ki. Lehetnek ezek a cégre, a munkakörre, a feladatokra vonatkozó nyitott kérdések, bármi, ami minket őszintén érdekel.
Készüljünk, érdeklődjünk mi magunk is: okos kérdéseinkkel szimpátiát, tiszteletet, figyelmet vívhatunk ki. Lehetnek ezek a cégre, a munkakörre, a feladatokra vonatkozó nyitott kérdések, bármi, ami minket őszintén érdekel.
Sokaknál az olyan jellegű kérdés a „mumus“, mint például a „Mik a jó tulajdonságai?“ vagy a „Mik a negatív tulajdonságai?“. Amikor ezekre a válaszokra még az interjú előtt készülünk, mit érdemes végiggondolni?
Azt, hogy mik az erősségei, példákkal alátámasztva, milyen feladatokban mozog otthonosan, milyen tapasztalatokkal rendelkezik, ami az aktuális állásnál értéket képviselhet. Vannak egyre rafináltabb, bonyolultabb kérdések is, hiszen kellenek a szűrők, amik segítségével a legalkalmasabb jelentkezőt ki tudják választani; de ezekkel meg is dolgoztatják a rengeteg pályázót. Megkérdezhetik például, hogy miért nem választaná önmagát. A nem túl sikeres munkákat is fel lehet eleveníteni, ha esetleg rákérdeznek, de csakis a tanulságok kiemelésével.
Mondok egy példát: valaki tudja magáról, hogy a határidők lejártakor korábban sokszor feszültebb volt, tehát ma már az idejével úgy gazdálkodik, hogy lehetőség szerint nem az utolsó pillanatban áll neki a feladatoknak, mert a rá nehezedő nyomás miatt esetleg önmagához képest rosszabbul teljesítene. Megtanulta, tudatosította és ma már alkalmazza, hogy részfeladatokra bontja a nagyobb feladatokat is, és határidőket rendel hozzájuk magának. Számol a váratlan eseményekkel is, és ezeket bekalkulálva tervezi meg a munkáját.
Fontos, hogy próbáljunk mindig pozitívan, és előremutatóan fogalmazni. Ezt érdemes a hétköznapjainkban is gyakorolni.
Segítségül ajánlom még, hogy a test.businesscoach.hu linken 5 perc alatt ingyen meghatározhatja, kiválaszthatja az előnyös tulajdonságait bárki, továbbá felmérheti, begyűjtheti, hogy mi jót gondol róla a környezete (barátok, munkatársak). Ez az un. Johari ablak, az önismeret egyik legszélesebb körben használt egyszerű modellje.
Mondok egy példát: valaki tudja magáról, hogy a határidők lejártakor korábban sokszor feszültebb volt, tehát ma már az idejével úgy gazdálkodik, hogy lehetőség szerint nem az utolsó pillanatban áll neki a feladatoknak, mert a rá nehezedő nyomás miatt esetleg önmagához képest rosszabbul teljesítene. Megtanulta, tudatosította és ma már alkalmazza, hogy részfeladatokra bontja a nagyobb feladatokat is, és határidőket rendel hozzájuk magának. Számol a váratlan eseményekkel is, és ezeket bekalkulálva tervezi meg a munkáját.
Fontos, hogy próbáljunk mindig pozitívan, és előremutatóan fogalmazni. Ezt érdemes a hétköznapjainkban is gyakorolni.
Segítségül ajánlom még, hogy a test.businesscoach.hu linken 5 perc alatt ingyen meghatározhatja, kiválaszthatja az előnyös tulajdonságait bárki, továbbá felmérheti, begyűjtheti, hogy mi jót gondol róla a környezete (barátok, munkatársak). Ez az un. Johari ablak, az önismeret egyik legszélesebb körben használt egyszerű modellje.
Mit mondjon a pályázó, ha megkérdezik tőle, hogy van-e gyermeke?
Ez mindenkinek a maga döntése, hogy hogyan érzi komfortosnak magát. Ahogy a korábbi cikkben is említettem (a júniusi számban- a szerk.), szerintem fontos, hogy őszinték legyünk: vállaljuk fel szülői szerepünket, de csak a szükséges elégséges szinten beszéljünk erről, próbáljuk a beszélgetést a szakmai mederben tartani.
Ha a jelölt nem kap visszajelzést, keresheti-e ő a munkáltatót?
Érdemes távozás előtt egyeztetni arról, hogy hogyan tovább. Ki kit keres, és kb. mikor. Manapság az állásokra akár egy-kétszáz pályázat is érkezik, nem várható el, hogy mindenkit mindenről értesítenek. Sajnos. Érdemes tehát kérnünk, hogy az önéletrajzunkon jelöljék, hogy mi mindenképp várunk visszajelzést.
Vagy pl. előszűréseknél megállapodni: „Ha két héten belül nem keressük újabb forduló miatt, akkor nem jutott tovább.” Ha megtudjuk, hogy nagyjából milyen ütemben tervezik a pozíció betöltését, hány fázis van, ki dönt, hány körös a toborzás, stb. jobban érthetjük, hogy éppen mi folyik. Továbbá szívből ajánlom, hogy ahol a legjobb 3-5 közé került valaki, de mégsem őt választották, hívja fel a HR-est (a humánerőforrás részlegen dolgozó kapcsolattartóját – a szerk.) vagy a döntéshozót, és kérjen személyes visszajelzést, amiből tanulságokat vonhat le a jövőre nézve. Az építő kritika szerintem nagyon előrevivő és helyénvaló.
Összefoglalva a lényeget: higgyünk magunkban, és merjünk kérni, kérdezni!
Vagy pl. előszűréseknél megállapodni: „Ha két héten belül nem keressük újabb forduló miatt, akkor nem jutott tovább.” Ha megtudjuk, hogy nagyjából milyen ütemben tervezik a pozíció betöltését, hány fázis van, ki dönt, hány körös a toborzás, stb. jobban érthetjük, hogy éppen mi folyik. Továbbá szívből ajánlom, hogy ahol a legjobb 3-5 közé került valaki, de mégsem őt választották, hívja fel a HR-est (a humánerőforrás részlegen dolgozó kapcsolattartóját – a szerk.) vagy a döntéshozót, és kérjen személyes visszajelzést, amiből tanulságokat vonhat le a jövőre nézve. Az építő kritika szerintem nagyon előrevivő és helyénvaló.
Összefoglalva a lényeget: higgyünk magunkban, és merjünk kérni, kérdezni!
A következő részben: A munkába állás nehézségei
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése