Önnek, aki irányít és a
jövőben is ezt tervezi!
Csúcsvezetői
Szabadegyetem
2015. március 26-tól -
2015. november 26-ig
Legmodernebb, naprakész
vezetői ismeretek,
gyakorlatorientáltan, műhelymunkákban
Tisztelt Partnerünk!
Az idő gyorsan telik, a
kihívások sokasodnak, amiben biztosak lehetünk az a
változás és nekünk tudnunk kell kezelni ezeket a
helyzeteket, sőt meg kell tanulnunk a saját céljaink
elérése érdekében jól hasznosítani őket. Lépést
kell tartaniuk a jövővel , sőt egy kicsit elébe
menni, hogy az elsők között maradjunk, valamint
folyamatosan fejlesztenünk kell képességeinket.
Ezért az idei évben
újra megrendezésére kerül a XXI. SZÁZADI
CSÚCSVEZETŐI SZABADEGYETEM
2015. évi kurzusa
felsővezetőknek és leendő vezetőknek.
Ahogy a feladatok
változnak, úgy az egyedülálló előadássorozat témái
és előadói is egyre magasabbra teszik a mércét.
Idei képzésünk rövid
áttekintése:
2015.
március 26-án induló, kétheti rendszerességgel, csütörtökönként tartott, 12 képzési
napot magába foglaló
Szabadegyetem.
A program a K&H Bank támogatásával a jelenlegi és
jövőbeli felsővezetőknek
nyújt naprakész
ismereteket
gyakorlat-orientáltan exclusive
előadókkal és networking
lehetőséggel.
Felvételi
feltétel:
5
év vezetői
tapasztalat vagy MBA
végzettség
Részvételi díj: 1.198.000
Ft + ÁFA
Kedvezmény: 2015. március 1-ig
történő befizetés
esetén vagy
egy szervezettől
érkező
két vezető esetén 10% vagy
360 fokos
értékelés visszajelző
coaching beszélgetéssel.
Részletes információért
kattintson ide:
De kérdéseire örömmel
válaszolunk személyesen vagy e-mailben az alábbi
elérhetőségeken:
Komócsin Laura + 36 20 33 53 769
e-mail:
laura.komocsin@businesscoach.hu
Keressen minket
bizalommal!
A programváltozás
jogát fenntartjuk.
|
2015. február 27.
XXI. századi kérdésekre XXI. századi válaszok
2015. február 25.
Szorongás a munkahelyen
Zoltán évtizedes tapasztalattal váltott iparágat és került vezető pozícióba
egy külföldi tulajdonú cégnél, ahol angol volt a munkanyelv. Bár jól beszélte a
nyelvet, folyamatosan aggódott, nem ért-e félre valamit. Az üzletmenetet
gyorsan átlátta, és hamar konkrét elgondolásai lettek arról, mit hogyan lehetne
javítani, fejleszteni. Napi 11-12 órát dolgozott, emellett naponta kiszótározta
a számára új angol kifejezéseket. Főnöke nagy szabadságot hagyott neki az
elképzelései megvalósításában, és új kollégáival is gyorsan megtalálta a
hangot, végrehajtották az általa
kigondolt változtatásokat.
Ennek ellenére Zoltán kezdeti izgatottsága nem hagyott alább, szó szerint
éjjel-nappal a munkája járt az eszében: éjszakánként nehezen aludt el, mert nem
tudta az agyát kikapcsolni. Sokszor hajnalban felébredt és nem tudott
visszaaludni, azonnal a céges feladatok foglalkoztatták. Az állandó izgalomtól
nem tudott enni, kellemetlen fizikai tünetek jelentkeztek. Három hónap után
testileg-lelkileg teljesen kimerülve ment el két hét szabadságra karácsony és
újév között.
Kezdeti
izgalom vagy állandósult szorongás?
A
munkahelyváltás, előléptetés egyik természetes velejárója a változással
kapcsolatos izgalom: hogyan állom majd meg a helyem? Meg tudok-e felelni az új
elvárásoknak? Elvárások pedig általában több irányból is érkeznek, többfelé is kell
bizonyítani:
·
A felettes felé: jól választott, amikor engem választott
erre a pozícióra.
·
Az ügyfelek, üzleti partnerek felé: jobban dolgozom, mint
az elődöm.
·
A beosztottak, kollégák felé: hozzáértő, együttműködő
munkatárs, jó vezetői képességű főnök vagyok.
·
A családtagok, barátok felé: sikeres vagyok az új munkámban,
megérte váltani, jól döntöttem.
·
Önmagam felé: képes vagyok minden elvárásnak megfelelni –
ez utóbbi jelenti a legnagyobb nyomást.
Az első napokban-hetekben érzett izgatottság normális
esetben fokozatosan alábbhagy, ahogyan egyre inkább megismerjük az új
környezetet, folyamatokat, embereket, és „belakjuk magunkat” a szervezetbe,
kialakítjuk kapcsolatainkat, új szokásainkat. Az ismeretlen okozta
bizonytalanság miatt gyakran fellépő kezdeti önbizalomvesztés után az első
sikerélmények, pozitív visszajelzések hatására hamar helyreáll az egészséges
személyiségtudat. Aki viszont hetek-hónapok múltán is még mindig gyomorgörccsel
megy be a munkahelyére, annál állandósult szorongásról (orvosi nevén GAD – general
anxiety disorder) beszélhetünk.
A
munkahelyi szorongás megjelenési
formái:
1.
Stresszre
jellemző fizikai tünetek: erős izzadás, kapkodó vagy éppen akadozó beszéd,
elcsukló hang, ideges mozdulatok, koncentrációzavar. Nem látható testi
tünetek: fejfájás, gyomorbántalmak, emésztési problémák, alvászavar.
2.
Viselkedési
tünetek: bizonyos szituációk görcsös kerülése (pl. csoport
előtt megszólalni), visszahúzódás, szótlanság, zárkózottság, feltűnően
megváltozott társas viselkedés (pl. dühkitörések vagy hirtelen kétségbeesés),
szétszórtság, feledékenység, koncentrációzavar.
|
Irreális és kimondatlan elvárások
Szorongás gyakran akkor jelentkezik a munkával, munkahellyel kapcsolatban, ha
a külső elvárások nem egyértelműek. Egyértelmű főnöki útmutatás hiányában az új
munkavállaló bizonytalan, mit is kellene pontosan tennie és hogyan. Külső
orientáció hiányában ilyenkor önmagunk számára megfogalmazott elvárásokhoz igazítjuk
viselkedésünket. Szélsőséges esetben ezek akár irreálissá is nőhetnek: vagy a
valóságban megvalósíthatatlan célokat fogalmazunk meg magunknak („engem
mindenki szeressen”), vagy oly mértékben túlzottak, ahogyan a valóságban nem
fordulnak elő („csak akkor gondolják rólam, hogy jó vezető/szakember vagyok, ha
napi 16 órát a munkahelyemen töltök”).
Irreális elvárások:
·
„Engem
mindenki szeressen”: bár az ember alapvetően társas lény, ezért fontos
számunkra a „Like”-faktor, el kell tudnunk fogadni, hogy nincs két egyforma
ember, ezért nincs két egyforma kapcsolat sem. Bizonyos személyeket jobban
kedvelünk, másokat kevésbé. A kényszeres törekvés arra, hogy mások
kedveljenek, általában épp ellenkező hatást vált ki.
·
„Tökéletes
munkát végezzek”: a tökéletességre való törekvés számos veszélyt rejt
magában. A cégek sokkal inkább hatékony és eredményes munkavégzést várnak el, ami az jelenti, hogy egy
adott célt a lehető leggazdaságosabb erőforrás-felhasználással, egy adott
feladatot az éppen elvárt színvonalon kell elvégezni. (Ha a megrendelő azt
kéri, hogy a legyártott fénycső 10.000 üzemórát tudjon biztonságosan működni,
akkor a tökéletességre törekedve nem kell olyan fénycsövet fejleszteni, ami 1
millió üzemórára is képes – aránytalanul megnövekedett fejlesztési, gyártási
és üzemeltetési költségek mellett.)
|
Az újonnan a szervezetbe kerülő munkatársaknak gyakran
okoznak szorongást a sok munkahelyen jelen lévő „kimondatlan elvárások”, melyek
leginkább rémhírek, pletykák formájában terjengenek. Ezek tisztázása különösen
nehéz: sokakban már az félelmet okoz, hogy az adott témát nyíltan szóba hozzák,
rákérdezzenek felettesük vagy az illetékes előtt, attól tartva, hogy ezzel
tabutémát érintenek és kellemetlen, esetleg hátrányos helyzetbe hozzák magukat.
Így ezek a kimondatlan elvárások továbbra is ott lappanganak a szervezetben, fokozva
a bizonytalanságot és alapot adva a szorongásra.
Bizonytalanság = szorongás, bizonyosság = megnyugvás
Nem is kell feltétlenül új munkahelyre kerülnünk ahhoz,
hogy az elvárásoknak való megfelelés problémájával találjuk szembe magunkat.
Jelentős szervezeti változások, egy új vezető érkezése vagy egy „régi motoros”
távozása hasonlóan bizonytalan helyzet okoz, mert megbomlik a korábban
kialakult rend. Már maga a bizonytalan helyzet is szorongást válthat ki, majd
az új status quo beállásához szükséges időszakban a változások bevezetése, az
új feladatok betanulása, az új elvárások tisztázása mind-mind további okot
adhatnak a nyugtalanságra, idegességre.
Mivel a szorongás alapja mindig valamilyen félelem –
gyakran az, hogy attól félünk, nem felelünk meg az elvárásoknak –, a szorongás
oldásához elengedhetetlen a bizonytalanság csökkentése. Ennek több vetülete is
lehet:
1. „Jobb a keserű
igazság, mint a bizonytalanság”: a legfontosabb munkahelyi kérdéseket,
elvárásokat akkor is tisztázni kell, ha ez az adott pillanatban netán
kellemetlen, hosszabb távon azonban megszünteti a bizonytalanságot, ezzel a
szorongás alapvető okát. Új vagy megváltozott környezet esetén bátran vállaljuk
fel – akár kényes – kérdéseinket. A kérdések mielőbbi tisztázása segíti a
tanulásunkat, mielőbbi beilleszkedésünket, és ez nemcsak saját lelki
egészségünk szempontjából lényeges, de a vállalat számára is fontos és hasznos.
2. A visszajelzések
fontossága: a magabiztosságunkat növeli, ha pozitív visszajelzést kapunk
arról, amit jól csináltunk. A hibáinkból akkor tudunk tanulni, ha mások
őszintén és segítő szándékkal konstruktív kritikát gyakorolnak. Mindezeket a
visszajelzéseket tudnunk kell másoktól kérni és elfogadni, illetve a napi
munkában észrevenni, meglátni-meghallani ahhoz, hogy az így szerzett
bizonyosság által önértékelésünk helyreálljon és félelmeink eltűnjenek.
3. Szembenézés a félelmekkel: ahelyett,
hogy a kudarctól való félelmünkben védekező állásba helyezkedünk és elkerüljük
a számunkra fenyegető szituációkat, tegyük fel magunknak a következő
kérdéseket:
- Mitől félek pontosan?
- Mik az adott (számomra nyugtalanító) helyzet lehetséges megoldásai,
kimenetei?
- Mi a legrosszabb dolog, ami velem történhet? Mennyi ennek az esélye?
- Mit tudok tenni azért, hogy ne a számomra legrosszabb dolog történjen? Ki
tud nekem ebben segíteni, ki fog engem támogatni? Hogyan tudom őket magamnak megnyerni?
A szorongás oldásában nagy szerepet játszhatnak a külső
segítők, szövetségesek: házastársunk vagy partnerünk, egy bizalmas barát vagy
segítő szakember, akivel szorongásunkról beszélhetünk, akivel őszintén
megoszthatjuk félelmeinket, és akitől támogatást kaphatunk.
Akármelyik utat is választjuk, az első lépést nagy elhatározással és
önfegyelemmel saját magunknak kell megtenni: fel kell ismernünk, mi okozza a
szorongásunkat és el kell határoznunk, hogy akarunk ezen változtatni – bármilyen nehéz is.
Zoltán az ünnepek alatt három napot egy wellness
szállodában töltött kettesben a feleségével. Az első esti szaunázás és finom vacsora
után hónapok óta először tudott nyugodtan elaludni. A reggelinél
összetalálkoztak egy régi ismerősével, aki coach-ként dolgozik. A kedves
emlékek felelevenítése után hamar Zoltán új munkahelyére és az ezzel járó problémákra
terelődött a szó. A coach felajánlotta, szívesen beszélget Zoltánnal
részletesen is a témáról. A következő két napban sok időt töltöttek együtt, Zoltán
új munkahelyéről, érzéseiről, félelmeiről beszélgettek, s Zoltán ráébredt, hogy
valójában nem az új környezete, hanem ő maga okozza a szorongását: nem veszi
észre a hozzá érkező pozitív visszajelzéseket, csak arra koncentrál, mi
romolhat el, milyen kockázatokat és veszélyeket kell kiküszöbölnie. A sok
negatív gondolat, „mi-lesz-ha-beüt-valami” félelem miatt a valóságérzékelése –
és ezzel együtt önértékelése is – teljesen eltorzult.
A coach segítségével megtervezte, ezentúl mit csinál másképp: 1. Mivel épp
lejárt a próbaideje, megkéri a főnökét, üljenek le megbeszélni az eddigi
teljesítményét és a következő időszak feladatait, a főnök elvárásait. 2. Az év
elejét apropóként felhasználva Zoltán a partnereiktől is kér személyes
találkozót, hogy értékeljék az elmúlt időszakot és megbeszéljék az idei
feladatokat. 3. Ezek birtokában összehívja saját csapatát, megköszöni nekik az
eddigi munkájukat, kikéri őszinte véleményüket róla, mint főnökről, valamint
megosztja velük a felettese és az ügyfelek igényeit, s közösen kialakítják az
idei munkatervet. Ezek a beszélgetések segítenek majd Zoltánnak helyreállítani az
eltorzult „szemüvegét”: több oldalról kap külső visszajelzést magáról, a
munkájáról, és megszabadulhat saját öngerjesztő félelmeitől, melyek a
szorongását okozzák.
Szerző: Uj
Anikó MBA, vezetési tanácsadó, a Business Coach Kft. stratégiai partnere
Megjelent: a Mindennapi Pszichológia 2015. februári
számában