A coachok egy rész külön szakosodik arra, hogy stílustanácsadó legyen. Én nem tartozom közéjük, mégis belefutottam ilyen ügyekbe. Egyszer egy frissen kinevezett vezérigazgatónő az első coachingunkra egy húszcentis miniszoknyában, teljesen testhez simuló felsőben érkezett, ami kétségtelenül nagyon jól állt neki. A hölgy ugyanis feltűnően csinos volt, az a fajta, aki után még a nők is megfordulnak. Teljesen ártatlanul megjegyeztem, hogy biztosan korán végzett, hogy volt ideje hazamenni átöltözni, mielőtt bulizni indul. Kiderült, hogy a munkahelyéről érkezett. Vette a lapot, és a következő találkozónkra már egy igazi "igazgatós" ruhában jelent meg.
Egy másik nagyvállalatnál, amikor új gazdasági igazgatót neveztek ki, a hölgy olyan coachot keresett, aki minden körülmények között őszinte hozzá, nem akart egy újabb talpnyalót. Az ismerkedés jól alakult, úgy látta, megfelelő lesz számára a behívott coach, de le akarta tesztelni az őszinteségét, ezért kérte, hogy a coach adjon neki negatív visszajelzést az alapján, amit megtudott róla.
- Nem könnyű a dolgom, hiszen ennyi idő alatt egy ilyen szituációban nehét találni fejlesztendőt, és az elhangzottakból nem találtam kiragadható elemet. De ha nem sértődsz meg, érdemes lenne a külső megjelenésben is professzionálisabbnak lenned.
- Mire gondolsz?
- Még sosem voltam olyan igazgatói szobában, ahol ennyi plüssállat van, vagy az igazgató a legolcsóbb eldobható, ráadásul konkurens cég műanyag tollával ír egy középiskolás kockás füzetbe. A faladon lógó fotón pedig, amin a többi igazgatósági tag mellett állsz, csak rajtad van kardigán. Mindenki más kosztümben és öltönyben van.
- De ez egy nagyon drága kardigán! És nagyon divatos! Most vettem, csak a fotózásra! Ezek szerint nem egyezik az ízlésünk.
- Nem azt mondtam, hogy ronda a kardigán, azt mondtam, amit te is látsz a fotón: mindenki más kosztümben van.
- Erről nem akarok beszélni, nem ettől lesz valaki jó vezető! Nekem nem arra kell a coach, hogy kritizálja a kardigánomat.
- Értem, sajnálom, nem is tettem volna, ha nem kéred kifejezetten. Ha mást vártál, ha azt akartad, hogy ne találjak hiányosságot, azaz mégis talpnyaló coachot akarsz, akkor sok sikert! Szervusz!
A coachot az ügyfél titkárnője kísérte ki a lifthez. Még látta, hogy az igazgatónő szemében megcsillant egy könnycsepp. A coach csak ült a taxiban, és azon gondolkodott, mi is volt ez az egész. lelkiismeret-furdalása volt. Lehet, hogy nem kellett volna semmit mondania? De pont az őszinteségét tesztelték. Szomorú volt, mert a beszélgetés olyan jól ment, úgy érezte, nagyon jól együtt tudnának dolgozni. És ekkor megcsörrent a telefon.
- Átmentél a vizsgán, én ilyen coachot akarok. Találkozzunk két hét múlva!
Részlet Komócsin Laura, "77 tanulságos történet vezetőkről coachoktól és tanácsadóktól" című könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése