2015. február 27.

XXI. századi kérdésekre XXI. századi válaszok


 

Önnek, aki irányít és a jövőben is ezt tervezi!
 
Csúcsvezetői Szabadegyetem
 
2015. március 26-tól -  2015. november 26-ig
 
Legmodernebb, naprakész vezetői ismeretek, 
gyakorlatorientáltan, műhelymunkákban


Tisztelt Partnerünk!

Az idő gyorsan telik, a kihívások sokasodnak, amiben biztosak lehetünk az a változás és nekünk tudnunk kell kezelni ezeket a helyzeteket, sőt meg kell tanulnunk a saját céljaink elérése érdekében jól hasznosítani őket.  Lépést kell tartaniuk a jövővel , sőt egy kicsit elébe menni, hogy az elsők között maradjunk, valamint  folyamatosan fejlesztenünk kell képességeinket.
Ezért az idei évben újra megrendezésére kerül a XXI. SZÁZADI CSÚCSVEZETŐI SZABADEGYETEM
2015. évi kurzusa felsővezetőknek és leendő vezetőknek.
Ahogy a feladatok változnak, úgy az egyedülálló előadássorozat témái és előadói is egyre magasabbra teszik a mércét.

Idei képzésünk rövid áttekintése:

2015. március 26-án induló, kétheti rendszerességgel, csütörtökönként tartott, 12 képzési napot magába foglaló  Szabadegyetem.  A program a K&H Bank támogatásával a jelenlegi és jövőbeli felsővezetőknek nyújt naprakész ismereteket gyakorlat-orientáltan exclusive előadókkal és networking lehetőséggel.
 
Időzítés
 
Téma
 
Vendégelőadó/Tréner
 
2015.03.26.
Felsővezetői önismeret személyiségtesztekkel
 
Almási Kitti (pszichológus) Vásárhelyi Judit (tesztszakértő)
 
2015.04.09.
Hitelesség, karizmafejlesztés az üzleti sikeresség érdekében
Papp István (Microsoft CEO)
Koczó Ildikó (Lélekprofit c. könyv)
2015.04.23.
EQ, stressz, BURN OUT?
Szily Nóra (riporter)
Vásárhelyi Judit (tesztszakértő)
2015.05.07.
Szövetségesek, konfliktusok, érdekérvényesítés.
Buda László (pszichológus)
Tóth Róbert (Hatalom c. könyv)
2015.05.21.
XXI. századi motiváció és önmotiváció
 
Mocsai Lajos (kézilabda edző) Vásárhelyi Judit (tesztszakértő)
 
2015.06.04.
Interkulturális mgt, ha nemzetközi board tag akarsz lenni...
Jakobsen Petra (Bonafarm HR ig) Debreczeni Eszter (Microsoft reg HR )
 
2015.09.17.
Mentoring és coaching szemléletű vezetés eszköztára
Sávainé Ábel Anita (Mentor Oscar), Komócsin Laura (DIADAL modell)
2015.10.01.
Élet a felsővezetői pozíció után, élethelyzet- és karrierváltás
Kulka János (színész, Autisták nk.) Juhos Andrea (fejvadász)
2015.10.15.
Felállni a kudarcból, elviselni a sikert – rejtett tartalékaink
Szép Bence (humorista)
Koczó Ildikó (50 jó döntés c. könyv)
 
2015.10.29.
Y, Z és alfa generáció kihívásainak kezelése
 
Kaszás Krisztián (TED előadó)
Tari Annamária (Y generáció könyv)
 
2015.11.12.
+1 Amit egy felsővezetőnek tudnia kell a vállalati pénzügyekről
K&H Bank
2015.11.26
+1 Amit egy felsővezetőnek tudnia kell a stratégiáról
 
Felvételi feltétel:  5 év vezetői tapasztalat vagy MBA végzettség
Részvételi díj: 1.198.000 Ft + ÁFA
Kedvezmény: 2015. március 1-ig történő befizetés esetén vagy egy szervezettől érkező két vezető esetén 10% vagy 360 fokos értékelés visszajelző coaching beszélgetéssel.
Részletes  információért kattintson ide:
De kérdéseire örömmel válaszolunk személyesen vagy e-mailben az alábbi elérhetőségeken:
Komócsin Laura + 36 20 33 53 769
Keressen minket bizalommal!
A programváltozás jogát fenntartjuk.

2015. február 25.

Szorongás a munkahelyen

Zoltán évtizedes tapasztalattal váltott iparágat és került vezető pozícióba egy külföldi tulajdonú cégnél, ahol angol volt a munkanyelv. Bár jól beszélte a nyelvet, folyamatosan aggódott, nem ért-e félre valamit. Az üzletmenetet gyorsan átlátta, és hamar konkrét elgondolásai lettek arról, mit hogyan lehetne javítani, fejleszteni. Napi 11-12 órát dolgozott, emellett naponta kiszótározta a számára új angol kifejezéseket. Főnöke nagy szabadságot hagyott neki az elképzelései megvalósításában, és új kollégáival is gyorsan megtalálta a hangot, végrehajtották  az általa kigondolt változtatásokat.
Ennek ellenére Zoltán kezdeti izgatottsága nem hagyott alább, szó szerint éjjel-nappal a munkája járt az eszében: éjszakánként nehezen aludt el, mert nem tudta az agyát kikapcsolni. Sokszor hajnalban felébredt és nem tudott visszaaludni, azonnal a céges feladatok foglalkoztatták. Az állandó izgalomtól nem tudott enni, kellemetlen fizikai tünetek jelentkeztek. Három hónap után testileg-lelkileg teljesen kimerülve ment el két hét szabadságra karácsony és újév között.


Kezdeti izgalom vagy állandósult szorongás?

A munkahelyváltás, előléptetés egyik természetes velejárója a változással kapcsolatos izgalom: hogyan állom majd meg a helyem? Meg tudok-e felelni az új elvárásoknak? Elvárások pedig általában több irányból is érkeznek, többfelé is kell bizonyítani:
·        A felettes felé: jól választott, amikor engem választott erre a pozícióra.
·        Az ügyfelek, üzleti partnerek felé: jobban dolgozom, mint az elődöm.
·        A beosztottak, kollégák felé: hozzáértő, együttműködő munkatárs, jó vezetői képességű főnök vagyok.
·        A családtagok, barátok felé: sikeres vagyok az új munkámban, megérte váltani, jól döntöttem.
·        Önmagam felé: képes vagyok minden elvárásnak megfelelni – ez utóbbi jelenti a legnagyobb nyomást.
Az első napokban-hetekben érzett izgatottság normális esetben fokozatosan alábbhagy, ahogyan egyre inkább megismerjük az új környezetet, folyamatokat, embereket, és „belakjuk magunkat” a szervezetbe, kialakítjuk kapcsolatainkat, új szokásainkat. Az ismeretlen okozta bizonytalanság miatt gyakran fellépő kezdeti önbizalomvesztés után az első sikerélmények, pozitív visszajelzések hatására hamar helyreáll az egészséges személyiségtudat. Aki viszont hetek-hónapok múltán is még mindig gyomorgörccsel megy be a munkahelyére, annál állandósult szorongásról (orvosi nevén GAD – general anxiety disorder) beszélhetünk.

A munkahelyi szorongás megjelenési formái:

1.      Stresszre jellemző fizikai tünetek: erős izzadás, kapkodó vagy éppen akadozó beszéd, elcsukló hang, ideges mozdulatok, koncentrációzavar. Nem látható testi tünetek: fejfájás, gyomorbántalmak, emésztési problémák, alvászavar.

2.      Viselkedési tünetek: bizonyos szituációk görcsös kerülése (pl. csoport előtt megszólalni), visszahúzódás, szótlanság, zárkózottság, feltűnően megváltozott társas viselkedés (pl. dühkitörések vagy hirtelen kétségbeesés), szétszórtság, feledékenység, koncentrációzavar.

Irreális és kimondatlan elvárások
Szorongás gyakran akkor jelentkezik a munkával, munkahellyel kapcsolatban, ha a külső elvárások nem egyértelműek. Egyértelmű főnöki útmutatás hiányában az új munkavállaló bizonytalan, mit is kellene pontosan tennie és hogyan. Külső orientáció hiányában ilyenkor önmagunk számára megfogalmazott elvárásokhoz igazítjuk viselkedésünket. Szélsőséges esetben ezek akár irreálissá is nőhetnek: vagy a valóságban megvalósíthatatlan célokat fogalmazunk meg magunknak („engem mindenki szeressen”), vagy oly mértékben túlzottak, ahogyan a valóságban nem fordulnak elő („csak akkor gondolják rólam, hogy jó vezető/szakember vagyok, ha napi 16 órát a munkahelyemen töltök”).

 


Irreális elvárások:
·        „Engem mindenki szeressen”: bár az ember alapvetően társas lény, ezért fontos számunkra a „Like”-faktor, el kell tudnunk fogadni, hogy nincs két egyforma ember, ezért nincs két egyforma kapcsolat sem. Bizonyos személyeket jobban kedvelünk, másokat kevésbé. A kényszeres törekvés arra, hogy mások kedveljenek, általában épp ellenkező hatást vált ki.

·        „Tökéletes munkát végezzek”: a tökéletességre való törekvés számos veszélyt rejt magában. A cégek sokkal inkább hatékony és eredményes munkavégzést várnak el, ami az jelenti, hogy egy adott célt a lehető leggazdaságosabb erőforrás-felhasználással, egy adott feladatot az éppen elvárt színvonalon kell elvégezni. (Ha a megrendelő azt kéri, hogy a legyártott fénycső 10.000 üzemórát tudjon biztonságosan működni, akkor a tökéletességre törekedve nem kell olyan fénycsövet fejleszteni, ami 1 millió üzemórára is képes – aránytalanul megnövekedett fejlesztési, gyártási és üzemeltetési költségek mellett.)

Az újonnan a szervezetbe kerülő munkatársaknak gyakran okoznak szorongást a sok munkahelyen jelen lévő „kimondatlan elvárások”, melyek leginkább rémhírek, pletykák formájában terjengenek. Ezek tisztázása különösen nehéz: sokakban már az félelmet okoz, hogy az adott témát nyíltan szóba hozzák, rákérdezzenek felettesük vagy az illetékes előtt, attól tartva, hogy ezzel tabutémát érintenek és kellemetlen, esetleg hátrányos helyzetbe hozzák magukat. Így ezek a kimondatlan elvárások továbbra is ott lappanganak a szervezetben, fokozva a bizonytalanságot és alapot adva a szorongásra.

Bizonytalanság = szorongás, bizonyosság = megnyugvás
Nem is kell feltétlenül új munkahelyre kerülnünk ahhoz, hogy az elvárásoknak való megfelelés problémájával találjuk szembe magunkat. Jelentős szervezeti változások, egy új vezető érkezése vagy egy „régi motoros” távozása hasonlóan bizonytalan helyzet okoz, mert megbomlik a korábban kialakult rend. Már maga a bizonytalan helyzet is szorongást válthat ki, majd az új status quo beállásához szükséges időszakban a változások bevezetése, az új feladatok betanulása, az új elvárások tisztázása mind-mind további okot adhatnak a nyugtalanságra, idegességre.
Mivel a szorongás alapja mindig valamilyen félelem – gyakran az, hogy attól félünk, nem felelünk meg az elvárásoknak –, a szorongás oldásához elengedhetetlen a bizonytalanság csökkentése. Ennek több vetülete is lehet:
1. „Jobb a keserű igazság, mint a bizonytalanság”: a legfontosabb munkahelyi kérdéseket, elvárásokat akkor is tisztázni kell, ha ez az adott pillanatban netán kellemetlen, hosszabb távon azonban megszünteti a bizonytalanságot, ezzel a szorongás alapvető okát. Új vagy megváltozott környezet esetén bátran vállaljuk fel – akár kényes – kérdéseinket. A kérdések mielőbbi tisztázása segíti a tanulásunkat, mielőbbi beilleszkedésünket, és ez nemcsak saját lelki egészségünk szempontjából lényeges, de a vállalat számára is fontos és hasznos.
2. A visszajelzések fontossága: a magabiztosságunkat növeli, ha pozitív visszajelzést kapunk arról, amit jól csináltunk. A hibáinkból akkor tudunk tanulni, ha mások őszintén és segítő szándékkal konstruktív kritikát gyakorolnak. Mindezeket a visszajelzéseket tudnunk kell másoktól kérni és elfogadni, illetve a napi munkában észrevenni, meglátni-meghallani ahhoz, hogy az így szerzett bizonyosság által önértékelésünk helyreálljon és félelmeink eltűnjenek.
3. Szembenézés a félelmekkel: ahelyett, hogy a kudarctól való félelmünkben védekező állásba helyezkedünk és elkerüljük a számunkra fenyegető szituációkat, tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:
- Mitől félek pontosan?
- Mik az adott (számomra nyugtalanító) helyzet lehetséges megoldásai, kimenetei?
- Mi a legrosszabb dolog, ami velem történhet? Mennyi ennek az esélye?
- Mit tudok tenni azért, hogy ne a számomra legrosszabb dolog történjen? Ki tud nekem ebben segíteni, ki fog engem támogatni? Hogyan tudom őket magamnak megnyerni?
A szorongás oldásában nagy szerepet játszhatnak a külső segítők, szövetségesek: házastársunk vagy partnerünk, egy bizalmas barát vagy segítő szakember, akivel szorongásunkról beszélhetünk, akivel őszintén megoszthatjuk félelmeinket, és akitől támogatást kaphatunk.
Akármelyik utat is választjuk, az első lépést nagy elhatározással és önfegyelemmel saját magunknak kell megtenni: fel kell ismernünk, mi okozza a szorongásunkat és el kell határoznunk, hogy akarunk ezen változtatni – bármilyen nehéz is.  

 

Zoltán az ünnepek alatt három napot egy wellness szállodában töltött kettesben a feleségével. Az első esti szaunázás és finom vacsora után hónapok óta először tudott nyugodtan elaludni. A reggelinél összetalálkoztak egy régi ismerősével, aki coach-ként dolgozik. A kedves emlékek felelevenítése után hamar Zoltán új munkahelyére és az ezzel járó problémákra terelődött a szó. A coach felajánlotta, szívesen beszélget Zoltánnal részletesen is a témáról. A következő két napban sok időt töltöttek együtt, Zoltán új munkahelyéről, érzéseiről, félelmeiről beszélgettek, s Zoltán ráébredt, hogy valójában nem az új környezete, hanem ő maga okozza a szorongását: nem veszi észre a hozzá érkező pozitív visszajelzéseket, csak arra koncentrál, mi romolhat el, milyen kockázatokat és veszélyeket kell kiküszöbölnie. A sok negatív gondolat, „mi-lesz-ha-beüt-valami” félelem miatt a valóságérzékelése – és ezzel együtt önértékelése is – teljesen eltorzult. 

A coach segítségével megtervezte, ezentúl mit csinál másképp: 1. Mivel épp lejárt a próbaideje, megkéri a főnökét, üljenek le megbeszélni az eddigi teljesítményét és a következő időszak feladatait, a főnök elvárásait. 2. Az év elejét apropóként felhasználva Zoltán a partnereiktől is kér személyes találkozót, hogy értékeljék az elmúlt időszakot és megbeszéljék az idei feladatokat. 3. Ezek birtokában összehívja saját csapatát, megköszöni nekik az eddigi munkájukat, kikéri őszinte véleményüket róla, mint főnökről, valamint megosztja velük a felettese és az ügyfelek igényeit, s közösen kialakítják az idei munkatervet. Ezek a beszélgetések segítenek majd Zoltánnak helyreállítani az eltorzult „szemüvegét”: több oldalról kap külső visszajelzést magáról, a munkájáról, és megszabadulhat saját öngerjesztő félelmeitől, melyek a szorongását okozzák.
 
Szerző: Uj Anikó MBA, vezetési tanácsadó, a Business Coach Kft. stratégiai partnere
Megjelent: a Mindennapi Pszichológia 2015. februári számában